Felmerült, hogy a megszorult lakáshiteleseken kívül a közüzemi hátralékokat felhalmozó családokat is megsegíti a kormány a Nemzeti Eszközkezelő Társasággal (NET). Az origo.hu úgy tudja, a szerdai kormányülés napirendjén is szerepelt a kérdés. A legvalószínűbbnek egy mérsékeltebb költségvetési hatással járó háromlépcsős megoldás tűnik.
Egyelőre nem tudni, milyen feltételek mellett segítene a megszorult adósokon a NET, a Portfolio.hu által megkérdezett bankvezetők azonban egytől egyig a bizonytalanságból fakadó erkölcsi kockázatra figyelmeztettek: egyre több család érezheti úgy, hogy nem éri meg megfelelően törlesztenie a tartozását, mert az állam majd úgyis segít.
Többen közülük azonban azt is elismerték, a bankok egyelőre portfóliójukban tarthatják bedőlő hiteleiket arra várva, hogy jobb árat kapnak értük az új állami intézménytől, mint amit saját behajtási tevékenységükön vagy külső követeléskezelőn keresztül realizálhatnak belőle. A bedőlő jelzáloghitelek árára különösen negatívan hat a jövő év tavaszáig meghosszabbított kilakoltatási moratórium. Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke ugyanakkor július végén a Portfolio.hu-nak azt mondta: Matolcsy György ígérete ellenére nincs esélye, hogy a bankok a NET révén kapnának kompenzációt a szeptemberben, illetve decemberben befizetendő bankadó rendkívül kedvezőtlen következményeiért.
A Portfolio.hu által megkérdezett bankárok többsége cáfolja, hogy történt volna egyeztetés az adósokat megsegítő rendszerről köztük és a kormány között. Az origo.hu információi szerint ugyanakkor október 15-ig kell elkészülnie a NET-ről szóló kormányelőterjesztésnek. A hirszerzo.hu szerint el is készült már egy három lépcsőfokot tartalmazó javaslat, mely szerint a három lépcsőfok az alábbi lenne:
1. piaci körülmények között, a hitelek átütemezését, a futamidő meghosszabbítását, a törlesztés átmeneti felfüggesztését is segítenék (nem tudjuk, ebben mi az új, hisz a bankok már most is nagy tömegben végzik ezt).
2. ha az 1. pont nem működik, az állam hitelgaranciát vállalna a jelenleginél jóval szélesebb körben.
3. csak az első két lépés után vállalná át a NET a hitelt azzal a feltétellel, ha az ingatlan is állami tulajdonba kerül (és az állam visszabérelhetővé teszi). Ebben állami részfinanszírozással az önkormányzatok is részt vennének.
Sajtóinformációk szerint a fentieken kívül több változat is az asztalon hever, ezek közül például az egyik, hogy a NET a követeléssel bajlódó banktól kapott hitelből venné meg a követelést, így ezután már nem az adós, hanem a NET tartozna a banknak.
Bár a kormány a nyári törvénykezési hajrában eltörölte a vagyonadó még megmaradt elemeit, fennáll annak a veszélye, hogy „bennragadnak” a korábbi befizetések az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH). Az adóhatóság ugyanis nem utalja vissza automatikusan az esetleges túlfizetéseket.
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény augusztus 16-án vesztette hatályát, így az adóköteles vagyontárgyak – a légi és vízi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik – után a 2010. évre bevallott adó második részletét már nem kell leróni. Könnyen lehet azonban, hogy egyes adózók – akár számítási hibából – az idén esedékes adó felénél többet fizettek már be az APEH-nek. E túlfizetéseket az adóhatóság nemcsak nem téríti automatikusan vissza, hanem más adónemen mutatkozó tartozásra sem vezeti át. Az adózóknak ilyen esetekben az 1017-es számú nyomtatvány benyújtásával kell kérniük a kérdéses összeg visszatérítését vagy átvezetését.
Más évközi változással kapcsolatban is felmerülhet probléma. Mint az APEH-tól megtudtuk: az új örökösödési és ajándékozási illetékmentességgel kapcsolatban szintén vannak teendők. Ugyanis július 1-jétől – visszamenőleges hatállyal – az egyenes ági rokonok közötti öröklés vagy ajándékozás esetén nem kell illetéket leróni, a vagyontárgyak értékétől függetlenül. Ennek ellenére mind az öröklés, mind az ajándékozás tényét a jövőben is be kell jelenteni az APEH-nek. A nyáron folyamatban lévő ügyek esetében pedig arra kell figyelni, hogy a mentesség nemcsak a július 1-je után bejelentett illetékügyekre vonatkozik, hanem mindazon ügyekre, amelyeket 2010. július 1-jén az állami adóhatóság még nem bírált el jogerősen. Vagyis illetékmentességet élveznek azok az egyenes ági rokoni kapcsolatban lévő adózók, akik az örökléssel vagy ajándékozással kapcsolatban már korábban kézhez vették az illetékkötelezettség megállapításáról szóló fizetési meghagyást, de az 2010. július 1. napján még nem vált jogerőssé. Némi bonyodalmat okoz, hogy a mentesség a mostoha- és a nevelt gyermekre, valamint a mostoha- és nevelőszülőre nem, az örökbe fogadott gyermekre azonban vonatkozik. Azt, hogy ez utóbbi kapcsolat is egyenes ági rokonságnak minősül, éppen az illetékmentességről szóló törvény fogalmazza meg.
Agrárszféra. Szintén mentességet élveznek minden július 1-jén még el nem bírált ügyben azok a mezőgazdasági termelők, akik az új FVM-rendeletben meghatározott gazdaságátadási támogatás lehetőségével élnek. Utóbbi esetekben a mentesség az ajándékozási mellett a visszterhes vagyonátruházási illetéket érinti.
Egyre több az ázsiai vevő Európában és persze Amerikában. Ezért nem árt, ha tudjuk, mit mond a Feng Shui. Magyarországon is egyre több az ázsiai vevő az ingatlanpiacon.
Elegendő a főváros bizonyos körzeteire, vagy a budai hegyvidék elit környékére gondolni, ahol már nem a józsefvárosi piacon működő, hanem a nagyobb céghálózatokat vagy bankot irányító kínaiak vagy vietnamiak a vevők.
Nekik nem mindegy, hogy egy adott villa vagy bérlakás, netán irodaház megfelel-e a Feng Shui követelményeinek.
Emlékezetes, hogy a XV. kerületi Asia Centert annak idején éppen ennek alapján építette az osztrák Strabag. Mind a tájolás, mind a belső arányok, a használt anyagok és a funkciók elrendezése ezt vette figyelembe. Más kérdés, hogy azóta változó üzleti sikerrel működik a kereskedelmi központ.
Nálunk azért mégsem lehet tömeges ázsiai jelentléről beszélni, de később nem zárható ki ez sem. Ahol viszont máris sok száz ilyen vevővel van dolga az ügynököknek az London és New York. Az amerikai világvárosban már több irodaházbérleti tranzakció is meghiusult amiatt, hogy a bérlőjelöltnek csak ez az egy szempont, vagyis a Feng Shuinak való megfelelés volt a perdöntő.
Volt egy érdekes irodaházas eset. A kínai bérlőjelölt ragaszkodott hozzá, hogy a két emelet (ennyit akart lekötni) a lehető legközelebb legyen egymáshoz. A 9-dik és a 15-dik szintek jöhettek szóba, azok voltak szabadok. Számára későn derült ki, hogy Amerikában nincs 13-dik emelet, így a 9-dik mellé gyorsan kiválasztotta a 14-diket, az ár nem érdekelte. Kikötötte továbbá, hogy 8-dikával végződő napon írják alá a szerződést, mert az szerencsét hoz, gazdaggá tesz.
Angolszász nyelvterületen a negyedik emelet is tilos az ázsiaiak szemében. A „negyedik” szó angol kiejtése ugyanis a kínai, a japán és a koreia számára kisértetiesen hasonlít a „halál” szóra. Délkelet-Ázsiában éppen ezért nincs negyedik szint a toronyházakban.
A lakásvásárlás kétségtelenül legizgalmasabb időszaka az igényeinknek megfelelő paraméterekkel rendelkező ingatlanok személyes megtekintése.
Az Otthon Centrum megvizsgálta, melyek azok a tényezők, amik a legfontosabbak a vásárlóknak, és melyek azok, amik akár el is tántoríthatják őket a vásárlástól.
Kiterjedt családi házas környékeken az ideális elhelyezkedésnek a „csöndes utcában, mégis közel a tömegközlekedéshez” minősül. Ez utóbbi kitétel elsősorban a családosok számára fontos, hogy a gyerek tudjon önállóan közlekedni. „A 60-70 millió forint feletti kategóriában az egyik fontos kulcsszó az intimitás” – mondja Sajtós Gyöngyi, az Otthon Centrum XII. kerületi irodavezetője. „Ez elsősorban a környék, az utca, a telek adottsága, és csak részben javítható a kert megfelelő gondozásával. Terasznál például fontosabb az, hogy ne lássanak oda a szomszédok, vagy a járókelők, mintsem annak mérete.”
Ilyen nagy volumenű kiadásnál természetes, hogy a másodszori-harmadszori megtekintéskor a vevőjelölt műszaki szakembert, építészt, statikust hív magával. A belső burkolat és a beépített bútorzat teljes cseréjére, vagy a kert újratervezésére még vállalkoznak a vevők, de a falak alakítása, vagy a vezetékek, csövek cseréje már eltántoríthatja őket a vételtől, még ha amúgy szánnának 10-20 milliót a beköltözés előtti felújításokra.
Mivel a II. és XII. kerületben a telekadottságok és beépítési lehetőségek miatt a házak alapterülete legtöbbször 100 négyzetméter alatt marad, a házak általában 2-3 szintesek, ahol a nappali a konyha-étkezővel és egy fürdőszobával kerül egy szintre, míg felül a hálószobák helyezkednek el fürdőszobával és gardróbszobával, dolgozóval. Legalul, a garázs szintjén gyakran hobbi- vagy sporthelyiség, esetleg szauna kerül kialakítása. A túl zegzugos, elsőre szűknek, zsúfoltnak ható belső tér nehezíti az eladást. Ahol állandó személyzetet tartanak, ott nekik is kell külön szobáról, vagy akár saját házrészről gondoskodni.
Ami a polgári lakásokat illeti, ha más nem, a – legalább 25 négyzetméteres – nappalinak mindenképpen az utcára kell néznie, hogy fenntartsa a vevők érdeklődését.” – mondja Horváth Boglárka, az Otthon Centrum belvárosi franchise partnere. „Amivel ezt talán ki lehet váltani, ha szépen rendezett, nagy belső udvarra néz a lakás, vagy ha függőfolyosó végén van, ahol az ablak alatt már nincsen közlekedés. Viszont ilyenkor is nagy árkülönbség van az utcai fekvésűekhez képest. Míg a jó minőségű utcai lakások 350 ezres négyzetméterárról indulnak, ugyanez udvariban egyharmaddal olcsóbban megkapható.”
A ház állapota mellett a külföldiek a stílus alapján is szelektálnak. Míg a magyar vevők kedvelik a belvárosban ritka bauhaus épületeket is, a külföldiek a századfordulós, klasszicista épületekért rajonganak. Természetesen a lépcsőház tisztasága és rendezettsége is nagyon fontos nekik. „Érdekes például, hogy az olasz vevők rögtön kifordulnak a házból, ha azt látják, hogy a kukák szabadon ki vannak rakva a kapu belső részén. Az ő igényszintjüket ez egyszerűen nem üti meg.” – említi egy érdekes tapasztalatát Horváth Boglárka.
A lakáson belül alapkövetelmény, hogy a hálószoba ne a nappaliból legyen megközelíthető. Általában a hall is egy funkciójában meghaladott helyiség, ugyanakkor jó lehetőséget ad arra, hogy a konyhát és étkezőt itt kialakítva az eredeti – belső udvarra néző – konyhát dolgozó- vagy hálószobának rendezzük be. Főleg a külföldi vevőknek jó pont, ha a hálóból közvetlenül a fürdőszobába juthatunk.
A panellakásokhoz kapcsolódó sztereotípia szerint általában kényszerből, olcsóságuk miatt választanak lakótelepi lakást a vevők. Nem meglepő, hogy leginkább azokat a panellakásokat keresik a vevők, ahova csak a bútoraikat kell átszállítani, semmiféle felújítást nem igényelnek. Kockázatos is a túlzó, egyéni felújítás, bár bordó falakba, selyemtapétába és nagypolgári hangulatot árasztó faajtókba is bele lehet szeretni, lényeg, hogy a falak mögött, gépészetileg legyen minden rendben. „Persze, van az az ár, amiért a teljesen felújítandó lakásokat is el lehet adni, ha alaprajzilag megfelelnek a vevő igényeinek.” – állítja Szilvási Ákos.
Évente 100 milliárd forintot szán a kormány a lakások energiatakarékossági célú felújítására. Nagy kérdés azonban, hogy a 2011-től induló program végrehajtásához lesz-e elég építőipari alapanyag és szakképzett munkaerő.
A kormány állami segítséggel évente százezer, később 150-200 ezer lakást újítana fel úgy, hogy a rekonstrukció után azok energiafelhasználása jelentősen csökkenjen - írja a Világgazdaság. A rekonstrukcióra leginkább az 508 ezer paneltulajdonos szorulna rá. A programmal kapcsolatban azonban sok még a nyitott kérdés. Az Energiagazdálkodási Egyesület szerint nem látni, lesz-e elég pénz, építőanyag és szakértelem egy ilyen óriásvállalkozás végrehajtásához. Ráadásul a programban részt vehet 50 ezer közintézmény (iskolák, kórházak, hivatalok stb.) is, ami a lakosság által igénybe vehető támogatásokat tovább apaszthatja.
Júniusban Bencsik János nemzetgazdasági államtitkár azt mondta, a 100 milliárd forintot uniós pénzek átcsoportosításával, az ország széndioxid kvótájának eladásából származó pénzből, illetve egy e célra létrehozott zöld bank hiteléből teremtenék elő. A lakástulajdonosok önerejét is a zöld bank adná, az azon felüli rész vissza nem térítendő állami támogatás lenne. Egy korábbi programban az úgynevezett Solonova projekt során egy hétemeletes panel energiatakarékossági felújítása lakásonként négymillió forintba került és 70-80 százalékos megtakarítást eredményezett.
A bonyhádi képviselő-testület elvi hozzájárulását adta a Trimp Holding Zrt. korábban Kiskunhalasra tervezett víz alatti luxusszállodájának beruházásához. Potápi Árpád polgármester közölte: a város alsószéplaki részén létesülő fürdőberuházás melletti területen épülhet fel a szálloda - írja az MTI.
A beruházó cég most elkezdheti a konkrét tervek kidolgozását, és megkezdődnek a tárgyalások az önkormányzattal a földterületet megvásárlásáról - mondta Potápi Árpád. A város vezetése október végén tér vissza a témára, és hoznak konkrét döntéseket a beruházásról.
Kökény Béla, a Trimp Holding Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: az ötszintes, több mint 28 000 négyzetméter bruttó alapterületű szállodát 10,5 milliárd forintból tervezik megépíteni, a finanszírozáshoz már több mint 10 magáncéggel van elvi megállapodásuk. Pályáznak európai uniós forrásokra is, de csak később, mivel cégük az idén alakult, banki finanszírozást pedig csak a beruházás utolsó harmadában kívánnak igénybe venni.
A tervek szerint a szálloda - amelynek 3 szintje víz alatt lesz, ehhez sós vizet használnak - 2013 harmadik negyedévének végén nyithatja meg kapuit. A tervező az Incorso Kft. lesz, a tengervizes részek kialakítását pedig a Tropicarium-Oceanárium Kft. végzi. A Trimp Holding tájékoztatása szerint a beruházás területe 7,9 hektár.
Kökény Béla elmondta: a korábbi elképzelés ellenére nem Kiskunhalason valósul meg a beruházás, mivel az ottani önkormányzat nem tudott a beruházáshoz megfelelő nagyságú területet megvételre ajánlani.
Az utóbbi három-négy évben megnyílt szállodák mindegyike komoly anyagi nehézséggel küzdhet a 20-25 százalékkal csökkenő árbevétel miatt. Ez azt jelenti, hogy a szállodai csődhullám, illetve ennek a veszélye számos szállodát érinthet – mondta a Napinak Galla Gábor, a Tourconsult Kft. ügyvezető igazgatója.
Az olcsó hitel idején túlfinanszírozott (15-20 százalékos önerővel felépült) hoteleknek a profi üzemeltetéssel elérhető hatékonyságnövelés, de elsősorban a tulajdonos más üzleteiből származó tőkebevonás lehet a kiút - mondja a szakember. Elfogadott szállodaipari nézet szerint egy hotelt hosszú távon csak a harmadik tulajdonosa képes működtetni, mert az az első, aki felépítette, csődbe megy, a második a finanszírozó bank, amelyik minél előbb igyekszik megszabadulni a számára kellemetlen tehertől, majd a harmadikként megjelenő új befektető, profi üzemeltetővel képes kihozni a maximumot a jutányosan megszerzett szállodából.
Galla szerint a bajban lévők helyzetét a túlfinanszírozás - az egészséges hitel-önerő arány 60-40 százalék - mellett más tényezők is nehezítették; a csökkenő vendégszám miatt kialakult árverseny, a forint árfolyamának gyengülése, amely az euróban felvett hitelek visszafizetését drágítja, a szakmai hozzáértés hiánya és a piaci bevezetés idejének rövidsége. Ráadásul ezek a szállodák nagyon drágán épültek.
A bedőlt hotelek kilátásai nem lesznek túl rózsásak, mert egyelőre nagy a különbség az érdeklődő vevők és az eladók árelvárásai között - mutat rá Galla, aki az értékek közeledését 2011-2012-re várja. Hozzátette, az új projektek lelassulása mind a bankoknak, mind a fejlesztőknek létérdekük, mert a jelenlegi piacon egy-két jól felépített projekttől eltekintve életveszélyes vállalkozás a szállodanyitás.
Gomola Marius, a Horwath HTL Hungary & Russia ügyvezető igazgatója a csődhullám okai között szintén kiemelte a túlfinanszírozást. A szakember szerint van olyan hotel, amelyik 120-130 százalékon finanszírozott a jelenlegi értékeket figyelembe véve. Arra is rámutatott, hogy a vendégek elmaradása az elavult turisztikai infrastruktúra, az elmaradt városfejlesztés, a gyenge, versenyképtelen városmarketing és az unalmas városimázs eredménye is.
A régió látványos gazdasági fellendülésében Magyarország gyengén szerepelt, így a turisták száma már a válságot megelőzően kevésbé dinamikusan nőtt az ideálisnál. Mindez azzal párosult, hogy a hotelfejlesztési boomban döntően az idegenforgalomhoz nem értő vállalkozók vettek részt. A válság kitörésekor a bankok jó egy évig türelemmel viselték a partnerek törlesztési nehézségeit, de ez leginkább annak köszönhető, hogy az anyabankok a hazai soraikat rendezték. Idén azonban vége a türelemnek - hangsúlyozza Gomola, vagyis a már bedőlt hoteleken kívül megindulhat a tulajdoncserével járó hullám.
A szakemberek helyett vállalkozók által üzemeltetett hotelek ráadásul nem működnek hatékonyan, nem produkálják saját kategóriájukon belül sem az elvárt minőséget, ez szintén a bukás egyik oka. Úgy véli, a megoldás csak az előremenekülés lehet, a banki türelem, csökkentett törlesztés mellett a tulajdonosoknak - ha meg akarják tartani a szállodát - el kell fogadniuk, hogy akár évekig tulajdonképpen a banki törlesztést végzik, annak érdekében, hogy a jövőben realizálhassák beruházásaik és munkájuk értékét.
A nem túlfinanszírozott hoteleknek nagyobb az esélyük a túlélésre, de emellett is kulcskérdés a tökéletes működés, hogy a profi üzemeltetés, költséghatékony működés, eredményes marketing és értékesítés kifogástalan szolgáltatásokkal párosuljon, s mindez egy megfelelően specifikált szállodában, amelyik a túlkínálatban is kiemelkedhet a tömegből.
Gomola kifejtette, a folyamat eredményeként tőkeerős tulajdonosok és finanszírozók, valamint profi üzemeltetők megjelenése várható a nemzetközi szállodaiparhoz hasonlóan. Úgy látja, a hitelek felmondása kevésbé veszélyezteti a fővárosi, illetve a vidéki gyógy- és wellness-hoteleket, mint a többieket. Az új fejlesztésekkel kapcsolatban megjegyezte, azok csúsztatása a piaci helyzet miatt egyaránt érdeke a fejlesztőnek és a finanszírozóknak.
Jóri András adatvédelmi biztos szerint állami kézbe kellene venni a hitelinformációs nyilvántartások kezelését. Az ombudsman mai közleménye szerint ezen belül megfelelő társadalmi igény esetén létre lehetne hozni a negatív adósok mellett a pozitív adósok listáját is.
Az országgyűlési biztos megállapította, hogy hazánkban magánszemélyek esetében jelenleg is működik a központi hitelinformációs rendszer (KHR, korábbi nevén BAR), azonban csak a rossz adósok adatait tartalmazza (akik elmaradtak a hiteltörlesztéssel, vagy már egyáltalán nem fizetnek). A közelmúltban megkezdődtek az előkészületei több teljes körű és üzleti alapon működő hitelinformációs rendszer kiépítésének.
Jóri szerint a pénzügyi vállalkozások által működtetett rendszerek, bár látszólag a hiteladósok önkéntes hozzájárulásán alapulnak, azonban ezt az önkéntes hozzájárulást kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya, így valójában az eredmény az állampolgárok alkotmányos jogainak banki szféra szereplői által történő korlátozása lesz, ráadásul állami kontroll nélkül.
Az adatvédelmi biztos szerint a több százezer személy hitelügyletét érintő adatbázis kezelése, működtetése nagyobb garanciával biztosítható az ilyen feladattal törvény alapján felruházott állami adatkezelő révén. Jóri szerint sürgős állami beavatkozásra van szükség, amelynek keretében a kormánynak a megfelelő állami szervhez kellene telepítenie a központi hitelinformációs rendszer működtetését, és meg kellene tiltania az egyéb hitelinformációs célú nyilvántartások vezetését.
Az ombudsman hozzátette, hogy ezen az állami kezelésben lévő rendszeren belül lehetne megfelelő társadalmi igény esetén létrehozni a pozitív adósok listáját is.
